Indukciós főzőlap

A háztartási kávéfőzők

A háztartási kávéfőzők

A kávéfőző gép egyike a legrégibb háztartási készülékeknek. Maga a kávézás igen régi szokás. Az első fennmaradt adat 1615-ből származik Velencéből.

Magyarországon a legnépszerűbb háztartási készülék a kávéfőző. Nincs háztartás, ahol legalább egy kávéfőző készülék ne volna, de a háztartások zömében több különböző készülék van. Az első villamos kávéfőző készülék 1893-ban került forgalomba Amerikában.

A háztartási kávékészülékek szerkezeti felépítésük szerint két csoportba sorolhatók: nyílt és zárt rendszerű kévéfőző készülékekre.

Nyílt rendszerű kávéfőzők

A nyílt rendszerű kávéfőző készülékek 150mm vízoszlop túlnyomássnál kisebb nyomással működnek, és felépítésük olyan, hogy ennél nagoybb túlnyomás nem léphet fel. Ide tartozik a legegyszerűbb kávékészítési eljárás, ami lényegében egy egszerű kávéforalás.

Hogyan történik a kévéforralás?

A kávéforralás úgy történik, hogy egy nem túl nagy előmelegített edénybe beöntik a frissen darált babkávét, és leforrázzák forrponton levő vízzel, mégpedig a kívánt mennyiség egyharmadával. Néhány másodperc várakozás után a maradék kétharmad vízmennyiséget is hozzáadják, elkeverik. Pár perc pihentetés, ülepítés után a kávé fogyasztható.

A filteres kávéfőzésről

A filteres kávéfőzés a legegyszerűbb változatok közé tartozik. Az előmelegített edényre szűrőbetétet helyeznek, kibélelik papírszűrővel. A papírszűrőre finomra őrölt kávét  öntenek, majd forrponton lévá vízzel a kávéőrleményt leöntik. A forró víz 6...8 perc alatt csepeg keresztül az őrleményen és a szűrőn.

Nyugat-Európában a filter rendszerű kávéfőzési eljárások terjedtek el, ill. az ilyen elven működő kávéfőző gépek.

Filteres kávéfőző

A filteres kávéfőző gép működése 1 tartály; 2 cső; 3 átfolyó vízmelegítő; 4 felső tartály; 5 alsó üvegtartály; 6 melegen tartó lap.

Az ábra a filter rendszerű kávéfőző gép elvi működését mutatja. A friss vizes (1) tartályból a víz a csövön keresztül a (2) átfolyó vízmelegítőbe kerül (3), ahonnan a gőznyomás a foró vizet felnyomja a kávéőrleményt tartó (4) felső részbe, ahonnan a kávé lecsepeg az (5) alsó üvegtartályba. Az alső tartály alatt lévő (6) melegen tartó lap előmelegíti az edényt és melegen tartja a kávét. A filteres rendszerű kávéfőző gépek 1...1,5 l vízből 8...12 csésze kávét készítenek 10 perc alatt 700...800W teljesítménnyel.

 

Az átfolyó vízmelegítők egy csőfűtőtestből és a vizet átvezető csőből állnak. A csőfűtőtest és a vízátvezető cső vagy egymáshoz vannak forrasztva, vagy a csőfűtőtest van úgy körülöntve, hogy az öntvényben egy cső képződik, amelyen azután a melegítendő víz átfolyik. Az ilyen fűtőtestmegoldáshoz a csőfűtőtest van úgy körülöntve, hogy az öntvényben egy cső képződik, amelyen azután a melegítendő víz átfolyik. Az ilyen fűtőtestmegoldáshoz a csőfűtőtest felületi terhelése 12...15 W/cm2. A fűtőtestre ráerősítik a hőmérséklet-korlátozót, amely a túlfűtés, ill. az üresjárás elleni védelmet adja. Ez általában 140...150 C-ra van beállítva.

perkolátor kávéfőzés elve

A tengerentúlon elsősorban az ún. perkolátor rendszer terjedt el. A víztartály alatt elhelyezett fűtőtest a kúp alatt levő vizet felmelegíti. A felmelegített víz a kávéőrleményen keresztül lecsepeg a víztartályba. A felszálló víz helyébe újabb vízmennyiség kerül a kúp alá, és a folyamat ismétlődik. A kávéfőzet erőssége az ismétlődő átlúgozások számától függ. Egyes típusokat a kenyérpirító időautomatájához hasonló automatikával látnak el, amellyel a kávéfőzés időtartama és ezáltal az átlúgozások száma beállítható. A fűtési rendszer általában csőfűtőtest, ritkábban csillám- vagy mikanit fűtőtest.

 

lombik rendszerű kávéfőzés elve

A lombik rendszerű kávéfőzés elve. 1 jelzősíp; 2 felső edény; 3 kávéőrlemény; 4 szita; 5 gumiszelep; 6 kiöntőcsőr; 7 fűtőtest; 8 alsó edény; 9 víz 

A lombik rendszerű kávéfőzők Nyugat-Európában terjedtek el. Az 1950-es évek végéig Magyarországon is voltak ilyen készülékek forgalomban, 0,6 és 1,0 l űrtartalommal. A lombik rendszerű kávéfőzőben a vizet az alsó edénybe öntik, a kávéőrleményt a felső edénybe a szita fölé helyezik. A fűtőtest a vizet felmelegíti, és ha a gőznyomás kialakult, az alsó edényből felnyomja a vizet a felső edénybe, közben a kávéőrleményt átlúgozza. Egyes típusok gumiszelep nélkül készülnek, a folyamat többször megismételhető. A fűtési rendszer kizárólag a csőfűtőtest.

Zárt rendszerű kávéfőzők

A zárt rendszerű kávéfőző készülékek 150 mm vagy annál nagyobb vízoszlopnak megfelelő túlnyomással működnek. A túlnyomást a gép rendszere, ezenkívül a zárt edényben képződő gőz, vagy valamilyen nyomásfokozó szerkezet idézi elő.

eszpresszó rendszerű kávéfőzés elveA zárt rendszerű kávéfőző készülék legelterjedtebb és nálunk is legismertebb változata az ún. espresso kávéfőző gép. Ebből a kávéfőzet a gőznyomás hatására folyamatosan ömlik ki. A fűtőtest a tartályban lévő vizet felmelegíti, és a kialakult gáz a vizet a kávéőrleményen keresztülpréseli, közben a kávéőrlemény kilúgozza. A kialakult nyomás mértéke a kávéőrlemény szemcsenagyságától és rétegvastagságától függ.

A hagyományos espresso-rendszerek gőznyomással működnek, és az átpréseléshez szükséges túlnyomás kísérője az indokolatlanul nagy hőmérsékletű víz és a gőz jelenléte. A nagy hőmérséklet hatására járulékos keserű, savanyú anyagok kerülnek a kávéba.  A rugóerővel vagy elektromágneses nyomásfokozóval működő kávéfő

krémkávéfőző gép rugós csapteleppelA zárt rendszerű kávéfőzés másik változata, amikor a kávéőrleményen a forró vizet nem a gőznyomás, hanem valami más, nyomást előidéző szerkezet, pl. rugó vagy elektromágneses nyomásfokozó szerkezet préseli át.zők 95…96 C-os meleg vízzel működnek, aminek eredménye kellemesebb, „sima” kávéital. A bal oldali ábrán egy rugós csapteleppel működő kávéfőző látható. A kar lehúzásával a rugó összenyomódik, a hengerben a dugattyú felfelé halad, és a tartályból forró vizet enged a hengertérbe. A kar felengedésével a rugó kitágul, felveszi eredeti alakját, eközben a dugattyú a hengerben lefelé mozog, elzárja a viztartály nyílását, és átpréseli a forró vizet a kávéőrleményen. A víztartály fűtése csőfűtőtest. A víz hőmérsékletét beépített hőmérséklet-szabályzó tartja a kívánt 95...96 C értéken. Tűlfűtés és üresjárás ellen hőmérsékletkorlátozót építenek be.

Nyomásfokozóval működő kávéfőzési eljárás elvi vázlataNyomásfokozóval működő kávéfőzési eljárás elvi vázlata. 1 frissvíz-tartály; 2 frissvíz-cső; 3átfolyó vízmelegítő; 4 fűtőtest; 5 melegvíz-csatorna; 6 nyomásfokozó

A legkorszerűbb kávéfőzési eljáráshoz elektromágneses nyomásfokozót használnak. A hőmérséklet-szabályozóval pontos értékben tartott meleg vizet az elektromágneses elven működő nyomásfokozó 10…11bar túlnyomással préseli át a kávéőrleményen. Az eredmény: keserű és savanyú ízektől mentes, „sima” aromás kávé, vastag krémréteggel. Az elektromágneses nyomásfokozó a nyitott víztartályból elszívja a friss vizet, és 10…11bar túlnyomással átnyomja a kávéőrleményen, miközben a víz az átfolyó vízmelegítő rendszerű fejben felmelegszik a kíván hőmérsékletre. A jól megválasztott szemcsenagyságú kávéőrlemény mellett az átpréselés alatt kb 6 bar túlnyomás alakul ki.

A jó kávéfőzés feltételei

A legfontosabb a jó minőségű víz. A kávéfőzéshez mellékíz nélküli friss víz kell. A vizet nem szabad hosszú ideig forrásban tartani. Fontos szerepe van a hőmérsékletnek. A jó kávéhoz 95...96 °C-os víz kell. A túl magas hőmérséklet a vízből és a kávéból olyan anyagokat von ki, amely a kávé ízét keserűvé, savanyúvá teszi, viszont a túl alacsony hőmérsékletű víz a kávét nem oldja ki, nem lúgozza ki, ilyenkor a kávé nem élvezhető. Optimális feltételeket csak hőmérséklet-szabályozós kávéfőzővel lehet biztosítani.

A kávé minősége, pörkölése és őrlése meghatározza a kávé jóságát. A nyílt rendszerű kávéfőzési módszerekhez mindenféle, a kereskedelemben kapható kávé megfelelő, általában a világosabb színre pörkölt kávékat kedvelik. Az espresso-rendszerű kávéhoz, különösen a nagy nyomással működő gépekhez a sötétebb pörkölésű kávék az előnyösebbek. A sötétre pörkölt kávékban aktiválódnak a zsiradékok, amelyek a pörkölés egy meghatározott fázisában izzadás formájánban kicsapódnak. A jól elkészített kávén megjelenő tömött habréteg ezeknek az olajoknak és zsiradékoknak az emulziója. Természetes, hogy a kávé ízét, a kialakult habréteget, az őrlés finomsága és a kávé őrleményére ható nyomás mértéke is befolyásolja. A szemcsenagyság befolyása és minőségre igen jelentős. Durva őrleményben a nyomás nem tud kialakulni, a kilúgozás nem megfelelő. Túl finom őrleményen nem tud a víz áthatolni, a nyomás és a hőmérséklet megnő, az átlúgozás ideje elhúzódik, a kávé élvezethetetlenné válik. Az espresso-rendszerben az átlúgozás ideje elhúzódik, a kávé élvezhetetlenné válik. Az espresso-rendszerben az átlúgozás 25...30 s, legfeljebb 1 perc lehet. Ezen idő alatt csak azok az anyagok válnak ki a kávéból, amelyek az íz kialakulására kedvezők.

Végül a kávé élvezetéhez hozzátartozik az is, hog a csésze megfelelően elő legyen melegítve.

 

------------------------------